Azt kéri a fehéroroszoktól a száműzetésben élő ellenzéki vezető, hogy ne tüntessenek
Jövőre elnökválasztás lesz, de a brutális elnyomás miatt Szvjatlana Cihanouszkaja nem javasolja az embereknek, hogy feláldozzák magukat.
Jövőre elnökválasztás lesz, de a brutális elnyomás miatt Szvjatlana Cihanouszkaja nem javasolja az embereknek, hogy feláldozzák magukat.
A Szovjetunió 1991-es szétesése után Belarusz lehetett volna az egyik sikeres, önálló útra lépő utódállam. Mostanra orosz gyarmati sorba süllyedt, amiért a 30 éve tartó hatalmához mindenáron ragaszkodó Aljakszandr Lukasenka államfőt terheli a legnagyobb felelősség.
„A forradalom nem nyert, de a remény sem halt meg” – három évvel ezelőtt a belarusz forradalom képeivel volt tele a világsajtó. Jól felépített forgatókönyv szerint demonstrációhoz öltözött nők töltötték meg a minszki utcákat, tereket. Mára elcsendesedett a forradalmi kedv, az egykori résztvevők azonban, ha vissza is vonultak, optimistán emlékeznek vissza és bizakodóan néznek a jövőbe.
Március óta semmit nem tudni Szjarhej Cihanouszkiról, akit azután fogtak el, hogy bejelentette: elindult Lukasenka ellen a 2020-as elnökválasztáson.
Egy kormányellenes csoport szerint az elkövetők drónokkal támadtak, és mostanra biztonságban sikerült elhagyniuk az országot.
„Nem tudom, hány napig tart ez az eljárás, de abban biztos vagyok, hogy engem sok-sok évi börtönbüntetésre fognak ítélni” – nyilatkozta a volt elnökjelölt.
A fehérorosz hatóságok szerint Szvjatlana Cihanouszkaja „katonai jellegű szélsőséges szervezet” élére állt.
„Mindketten az erőszakmentes, demokráciapárti akciók bajnokai.”
Antony Blinken amerikai külügyminiszter szerint a fehérorosz-orosz hadgyakorlat meghosszabbítása után még aggasztóbb az orosz támadás lehetősége.
Hat ellenzéki szereplőt ítélt el a fehérorosz legfelsőbb bíróság. A vád ellenük többek között tömeges zavargásokra szóló felbujtás, gyűlöletkeltés volt. Az EU további szankciók bevezetését tervezi.
Exkluzív interjút adott a CNN-nek Európa utolsó diktátora.
Luxemburgban ülésezik az uniós külügyminiszterek tanácsa, amely a belarusz rezsimmel kapcsolatos szankciókról hoz döntést a nap folyamán. Szijjártó Péter magyar külügyminiszter egyetlen szót sem ejtett erről a témáról, ellenben sokat beszélt a migrációról, amely nem szerepel a napirenden. A politikus elmondta a véleményét arról is, hogy szivárványszínben szeretnék kivilágítani a müncheni stadiont a szerdai magyar-német focimeccs idején.